admin
Gratulálunk!
Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete
Dancsó János matematika és kémia szakos tanár részére
SZENTES VÁROS DÍSZPOLGÁRA címet adományozott
az évtizedek alatt végzett kiemelkedő pedagógiai munkájáéért, városunk jó hírnevének öregbítéséért.
Sikeresen megvalósult pályázataink
Két szentesi pedagógus országos kitüntetése
Negyedik alkalommal jutalmazták idén a Bonis Bona ? A Nemzet Tehetségeiért-díj átadóján a tehetséggondozásban kiemelkedő munkát végző hazai és határon túli magyar, valamint magyarországi nemzetiségi pedagógusokat és tehetségsegítő szakembereket.
A Bonis Bona-díjat idén négy személyi kategóriában lehetett elnyerni: ?Kiváló versenyfelkészítő?, ?Kiváló tehetséggondozó?, ?Kiváló tehetségsegítő? elismerésben összesen 55-en részesültek, hárman pedig életműdíjat kaptak munkásságukért. Újdonság, hogy ebben az évben először, öt tehetséggondozó szervezetet is díjaztak.
A Nemzeti Múzeum dísztermében június 2-án este megtartott ünnepi Tehetséggálán összesen 63 szakember és szervezet részesült elismerésben sokéves, eredményes tehetséggondozó munkájáért.
Kiváló Tehetséggondozó-díjat vehetett át:
Cseh Lajos, földrajz, társadalomtudomány – Horváth Mihály Gimnázium
Kiváló Tehetségfejlesztő-díjat kapott:
Hegyi Katalin, óvodapedagógus ? Szent Erzsébet Katolikus Általános Iskola és Óvoda
GRATULÁLUNK!
– a Szentesi Gyorstól átvett cikk –
A 2015. évi országos kompetencia- és idegen nyelvi mérés eredményei
Az idegen nyelvi mérésen
a 6. évfolyamon országosan 82,9 % felelt meg, intézményünkben 89,7 %,
a 8. évfolyamon országosan 69,9 % felelt meg, intézményünkben 96,1 %.
A 2015. évi kompetenciamérés eredményei
Rendhagyó történelemóra
2016. február 22-én iskolánk egykori diákja, Kajtár Zsombor a nyolcadik osztályosoknak tartott előadást.
A téma a normandiai partraszállás volt.
Nemcsak színvonalas előadást hallhattunk, de a makettek segítségével elképzelni is könnyebb volt a látottakat.
Öröm volt látni a csillogó szemű, érdeklődő diákokat.
Büszkék vagyunk Zsomborra, aki felkészültségével, tudásával nagyszerűen bemutatta ezt a történelmi eseményt.
Köszönjük a csodálatos előadást, reméljük, lesz még részünk benne.
Hamvazószerda, a húsvéti készület kezdete
Idén február 10-én veszi kezdetét a negyvennapos böjt, melynek során a keresztények húsvétra, Jézus Krisztus föltámadásának ünnepére készülnek. Hamvazószerdán és a rá következő vasárnapon a hívek homlokát az előző év virágvasárnapján szentelt barka hamujával hintik meg.
A hamvazkodás közben hagyományosan a következőket mondja a pap: ?Emlékezzél, ember, hogy por vagy és porrá leszel!? vagy: ?Tartsatok bűnbánatot, és higgyetek az evangéliumban!?.
Ferenc pápa az irgalmasság rendkívüli szentévét meghirdető bullájában ráirányította a figyelmet az irgalmasság testi és lelki cselekedeteinek fontosságára: ?Fedezzük fel az irgalmasság testi cselekedeteit: jóllakatni az éhezőket, megitatni a szomjazókat, felöltöztetni a ruhátlanokat, befogadni a jövevényeket, ápolni a betegeket, meglátogatni a rabokat, eltemetni a halottakat. Ugyanakkor ne feledkezzünk meg az irgalmasság lelki cselekedeteiről sem: jótanáccsal ellátni a bizonytalanokat, tanítani a tudatlanokat, inteni a bűnösöket, vigasztalni a szomorkodókat, megbocsátani a bántásokat, türelemmel elviselni a kellemetlen embereket, imádkozni élőkért és holtakért.? (Misericordiae vultus, 15)
A Szentatya nagyböjti üzenetében is konkrétan ajánlja, hogy a keresztények most különösképpen gyakorolják az irgalmasság testi és lelki cselekedeteit: ?Ha a testi szükségleteiken keresztül megérintjük Jézus testét rászoruló testvéreinkben, akiknek ételt, ruhát, szállást adunk, akiket meglátogatunk, a lelki szükségleteik ? tanácsadás, tanítás, megbocsájtás, figyelmeztetés, imádkozás ? közvetlenebbül megérintik bűnös voltunkat. ? Ne vesztegessük el a nagyböjt alkalmas időszakát, amely a megtérésünket szolgálhatja!?
A hamu jelképezi ezt a bűnbánatot a megtérésre, és persze magát az elmúlást. Eleinte a hamuval való megszórás csak nyilvános bűnbánók szertartása volt. A negyvennapos böjt a 4. századra vált általánossá a keresztény világban. Az egyház mára enyhített a böjti szabályokon, de hamvazószerdára és nagypéntekre szigorú böjtöt ír elő: a 18 és 60 év közötti híveknek csak háromszor lehet étkezniük és egyszer jóllakniuk. E két napon és nagyböjt többi péntekén 14 évesnél idősebb tagjait arra kéri az egyház, hogy a böjti fegyelem részeként ne fogyasszanak húst. A kérés mögött persze az a mélyebb meggyőződés áll, hogy a böjt révén az áldozatvállalás lelkülete segíti a hívő embert abban, hogy az igazi Áldozattal, Jézus Krisztussal tudjon jobban lelkileg egyesülni.
A nagyböjt liturgikus színe a lila, amely jelképezi a liturgiában a bűnbánatot. Ugyancsak a bűnbánat jeleként marad el a nagyböjt egész folyamán a szentmisékben az alleluja, amely a liturgiában az öröm legközvetlenebb kifejeződése; a templomot ez időszakban nem díszíti virág. Az egyháznak sajátosan a nagyböjthöz kötődő szertartása a keresztúti ájtatosság, amelyen a hívek mintegy végigkísérik Krisztust a kereszthalála felé vezető úton.
A böjt vallásos gyakorlata a bűnbánat, a megtisztulás, az áldozat és a könyörgés fontosságát állítja középpontba, kifejezi az ember Isten iránt tanúsított szeretetét és az érte való áldozatvállalását, melynek fontos részét képezik a mindennapi életben tett jócselekedetek. Az irgalmasság rendkívüli szentévében ezt most leginkább a már említett irgalmasság testi és lelki cselekedetei fejezik ki.
Forrás: Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Sajtószolgálata
Fotó: Thegospelcoalition.org
A cikket a Magyar Kurír oldaláról vettük át.
Farsang 2016
