Hamvazószerda, a húsvéti készület kezdete

Idén február 10-én veszi kezdetét a negyvennapos böjt, melynek során a keresztények húsvétra, Jézus Krisztus föltámadásának ünnepére készülnek. Hamvazószerdán és a rá következő vasárnapon a hívek homlokát az előző év virágvasárnapján szentelt barka hamujával hintik meg.


A hamvazkodás közben hagyományosan a következőket mondja a pap: „Emlékezzél, ember, hogy por vagy és porrá leszel!” vagy: „Tartsatok bűnbánatot, és higgyetek az evangéliumban!”.

Ferenc pápa az irgalmasság rendkívüli szentévét meghirdető bullájában ráirányította a figyelmet az irgalmasság testi és lelki cselekedeteinek fontosságára: „Fedezzük fel az irgalmasság testi cselekedeteit: jóllakatni az éhezőket, megitatni a szomjazókat, felöltöztetni a ruhátlanokat, befogadni a jövevényeket, ápolni a betegeket, meglátogatni a rabokat, eltemetni a halottakat. Ugyanakkor ne feledkezzünk meg az irgalmasság lelki cselekedeteiről sem: jótanáccsal ellátni a bizonytalanokat, tanítani a tudatlanokat, inteni a bűnösöket, vigasztalni a szomorkodókat, megbocsátani a bántásokat, türelemmel elviselni a kellemetlen embereket, imádkozni élőkért és holtakért.” (Misericordiae vultus, 15)

A Szentatya nagyböjti üzenetében is konkrétan ajánlja, hogy a keresztények most különösképpen gyakorolják az irgalmasság testi és lelki cselekedeteit: „Ha a testi szükségleteiken keresztül megérintjük Jézus testét rászoruló testvéreinkben, akiknek ételt, ruhát, szállást adunk, akiket meglátogatunk, a lelki szükségleteik – tanácsadás, tanítás, megbocsájtás, figyelmeztetés, imádkozás – közvetlenebbül megérintik bűnös voltunkat. … Ne vesztegessük el a nagyböjt alkalmas időszakát, amely a megtérésünket szolgálhatja!”

A hamu jelképezi ezt a bűnbánatot a megtérésre, és persze magát az elmúlást. Eleinte a hamuval való megszórás csak nyilvános bűnbánók szertartása volt. A negyvennapos böjt a 4. századra vált általánossá a keresztény világban. Az egyház mára enyhített a böjti szabályokon, de hamvazószerdára és nagypéntekre szigorú böjtöt ír elő: a 18 és 60 év közötti híveknek csak háromszor lehet étkezniük és egyszer jóllakniuk. E két napon és nagyböjt többi péntekén 14 évesnél idősebb tagjait arra kéri az egyház, hogy a böjti fegyelem részeként ne fogyasszanak húst. A kérés mögött persze az a mélyebb meggyőződés áll, hogy a böjt révén az áldozatvállalás lelkülete segíti a hívő embert abban, hogy az igazi Áldozattal, Jézus Krisztussal tudjon jobban lelkileg egyesülni.

A nagyböjt liturgikus színe a lila, amely jelképezi a liturgiában a bűnbánatot. Ugyancsak a bűnbánat jeleként marad el a nagyböjt egész folyamán a szentmisékben az alleluja, amely a liturgiában az öröm legközvetlenebb kifejeződése; a templomot ez időszakban nem díszíti virág. Az egyháznak sajátosan a nagyböjthöz kötődő szertartása a keresztúti ájtatosság, amelyen a hívek mintegy végigkísérik Krisztust a kereszthalála felé vezető úton.

A böjt vallásos gyakorlata a bűnbánat, a megtisztulás, az áldozat és a könyörgés fontosságát állítja középpontba, kifejezi az ember Isten iránt tanúsított szeretetét és az érte való áldozatvállalását, melynek fontos részét képezik a mindennapi életben tett jócselekedetek. Az irgalmasság rendkívüli szentévében ezt most leginkább a már említett irgalmasság testi és lelki cselekedetei fejezik ki.

Forrás: Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Sajtószolgálata

Fotó: Thegospelcoalition.org

A cikket a Magyar Kurír oldaláról vettük át.

Fantasztikus zenei élmény

Fantasztikus zenei élményben volt részünk 2016. február 3-án délelőtt 10 órakor a Megyeháza dísztermében. Az SZTE Zeneművészeti kar szimfonikus zenekarának koncertjét láthattuk, hallhattuk nagyszerű előadásban, a gyermekek érdeklődését mindvégig ébren tartó műsorismertetéssel, a zeneművek témáinak bemutatásával.

Először Grieg Peer Gynt: szvitjének három tételét hallhattuk. A fiatal muzsikusokból álló zenekar színvonalas művészi teljesítménnyel varázsolta elénk a témákat, majd a zenemű néhány tételét: A reggeli hangulatot árasztó első tételt, majd Anitra táncát, végül a hegyi kristály csarnokában találkozhattunk a huncut manókkal.

A koncert második felében Bizet Carmen szvitje egészen más temperamentumú, heves érzelmeket átélő világba varázsolt bennünket.

Büszkék lehettünk kis tanítványainkra, mert zeneértő és kulturált közönség volt iskolánk diáksága az elsőstől az ötödikesig.

A koncert végén vastapssal köszöntük meg a gyönyörű zenét és a színvonalas előadást.

Csiszárné Bánszegi Zsuzsanna 4.b

ööö

Március 15-i ünnepély

Hagyományosan a 3. évfolyamosok készültek ünnepi műsorral március 15-én.

A műsort szerkesztették és betanították:

3.a: Szabó Mariann, Vida Szűcs Jánosné

3. b: Czakó Erika, Csiszárné Bánszegi Zsuzsanna

A táncokat Bartók Ágnes tanította be.

Köszönjük a színvonalas műsorukat, gratulálunk a gyerekeknek!

Elérhetőségeink

Címünk:

6600 Szentes, Erzsébet tér 1.

Igazgató:

Siposné Miskolczi Gyöngyi

Telefon: 63/561-140     

Mobil:: 20/823-1951

Fax: 63/561-141

E-mail:

szenterzsebetisk@gmail.com

Óvodavezető: Remzsőné Lakos Mária

Az óvoda telefonszáma: 561-146

Csengetési rend

1. óra: 8.00-8.45

2. óra: 9.00-9.45

3. óra: 10.00-10.45

4. óra: 10.55-11.40

5. óra: 11.50-12.35

6. óra: 12.45-13.30

Főétkezés: 13.30-14.00

Alapítványaink

SZENT ERZSÉBET RÓZSÁI ALAPÍTVÁNY

Magyar Katolikus Egyház technikai szám:

0011

Bankszámlaszám:

57200031-10042009

Adószám:

18471052-1-06